Lehetőség a polgári jogban.

lehetőség a polgári jogban

Kezdőlap » A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban Szerző: dr.

Hortobágyi SándorDr. Szabó Andrea Blanka A jogorvoslathoz való jogot az Alaptörvény alapvető jogként szabályozza.

Juhász Ágnes Dátum: Rovat: Szakma A szerző a szerződésmódosítás kérdéskörének átfogó feldolgozására tesz kísérletet, és végig vezeti az olvasót lehetőség a polgári jogban szerződés felek általi módosításától kezdve a bírói szerződésmódosításon keresztül egészen a jogalkotói akarattal eszközölt szerződésváltoztatásig.

A Szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban  című monográfia a Wolters Kluwer Hungary Kft.

  1. A cikk letölthető PDF formátumban is.

Kiadásában jelent meg, a kötetből a szerződésmódosítás megtagadása fejezetből szemezgettünk. A szerződésmódosítás megtagadása A jelen kötet egyik kiindulópontját képezi az a megállapítás, hogy a szerződő feleket megillető szerződésmódosítási szabadság a szerződési szabadságból mint szerződéses alapelvből ered, annak egyik sajátos irányaként határozható meg.

A szerződés módosításának lehetősége jogosultságot jelent az egymással szerződéses jogviszonyban álló felek számára arra, hogy olyan esetben, amikor érdekeik valóban úgy kívánják, kiigazítsák, újratárgyalják, és ha szükséges, megváltoztassák a közöttük fennálló szerződés egyes elemeit.

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk. Rész A tanulmány I. Részét itt olvashatja.

Abban az esetben, ha valamelyik fél oldalán a szerződés módosítására nézve — függetlenül a háttérben meghúzódó indoktól — igény lehetőség a polgári jogban fel, a másik fél elvben köteles együttműködni, hiszen ezt számára a Ptk. Az viszont már más kérdés, hogy a felek számára ekkor hol húzódnak az együttműködési kötelezettség népszerű keresetek az interneten. Véleményem szerint az együttműködési kötelezettség ilyenkor pusztán abban merül ki, hogy a fél nem zárkózik el a másik fél szerződésmódosítási kezdeményezésétől, az arra vonatkozó tárgyalásoktól.

A Ptk.

Kapcsolódó cikkek:

A szerződésmódosítás a felek számára jogosultság formájában jelenik meg, lehetőséget biztosítva arra, hogy a felek a közöttük fennálló szerződéses viszonyt igényeiknek megfelelően formálják. Amint azonban a szerződéskötést megelőző tárgyalások sem zárulnak feltétlenül szerződéskötéssel, úgy a szerződés módosítására irányuló egyeztetéseknek sem szükségképpeni eredménye a fennálló szerződés módosítására vonatkozó megállapodás megszületése.

lehetőség a polgári jogban

Adódhatnak ugyanis helyzetek, amikor a szerződő feleknek a szerződés módosítását illetően végül nem sikerül megállapodásra jutniuk, nem jön létre az akarategység. Ennek egyik következménye lehet, hogy a fél a bírósághoz fordul, és — a Ptk.

A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban - Jogászvilág

Abban az esetben, ha a bírósági szerződésmódosítás feltételei nem állnak fenn és a szerződés változatlan tartalommal való fenntartása már nem szolgálja a fél érdekét, úgy számára mindössze egyetlen lehetőség marad, a szerződés megszüntetése.

A fenti esetben a felek a közöttük fennálló szerződéses jogviszony megszüntetéséig azért jutnak el, mert a szerződés módosítása kapcsán nem sikerült konszenzusos álláspontot kialakítaniuk. Más a helyzet viszont olyankor, amikor a fél szerződésmódosításra irányuló igényét a másik fél eleve figyelmen kívül hagyja, az együttműködési kötelezettség ellenére sem bocsátkozik semmiféle tárgyalásba, attól elzárkózik, esetleg eleve elutasítja megtagadja a másik fél szerződésmódosításra irányuló kezdeményezését, vagy az ügylet megkötését valamely további lehetőség a polgári jogban köti.

Kérdésként merül fel, hogyan lehetséges megítélni az ilyen helyzeteket, mennyiben tekinthető jogszerű magatartásnak, ha a fél különösebb indok nélkül nagy és gyors kereset el a szerződésmódosító ügyletet megelőző tárgyalásoktól, vagy utasítja el tagadja meg a másik fél módosítás iránti igényét.

A szerződéskötés körében egyértelmű kiindulópontot képez a szerződéskötés szabadsága, amelyből következően szerződéskötésre kényszeríteni — a jogszabályban meghatározott kivételekkel — senkit nem lehet.

FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE

A hogyan lehet pénzt keresni az ffa 16 androdban gyakorlat már az es Ptk. Legfelsőbb Bíróság Pfv.

lehetőség a polgári jogban

Abban az esetben továbbá, ha a fél a szerződésben valamely jognyilatkozat megtételére vállal kötelezettséget, úgy e kötelezettség teljesítésének megtagadása szerződésszegésnek, és nem joggal való visszaélésnek minősül. Minthogy a jogügyleti úton eszközölt szerződésmódosítás szintén szerződés, a fél módosításra irányuló akaratnyilatkozata is szerződéses nyilatkozatnak minősül, vagyis arra a bírói gyakorlat alapján a fentebb rögzített megállapítások alkalmazandók, azaz nem tekinthető joggal való visszaélésnek az sem, ha a szerződő fél önként nem kívánja a szerződést módosítani.

Olyan esetben pedig, ha a fél jognyilatkozat tételére irányuló kötelezettsége szerződésen alapul, és a fél ezt a — szerződéses — kötelezettségét nem teljesíti, a nyilatkozat pótlására nem a joggal való visszaélés, hanem a kötelmi jog körében erre vonatkozóan rögzített külön tényállás L.

Ilyen esetben tehát a bíróság nem nyilatkozatot szerződéskötési vagy szerződés módosítására irányuló akaratot pótol, hanem csupán a szerződéses kötelezettség teljesítése elmaradásának orvoslására kap lehetőséget. Ebben a körben ugyanis gyakorta felmerül a tulajdonostárs hozzájárulása megadásának és a társasház alapító okirata módosításának szükségessége, mely utóbbihoz — lehetőség a polgári jogban vonatkozó jogszabály [a társasházakról szóló Ennek hátterében alapvetően az a megfontolás áll, hogy a társasház alapító okirata valójában nem más, mint a tulajdonostársak szerződése, és ebből kifolyólag annak mint sajátos szerződésnek — konszenzus útján történő — módosítása és a módosítás megtagadása, vagyis adott esetben a hozzájárulás meg nem adása is a felek tulajdonostársak döntési jogosultságát képezi.

Magyar polgári eljárásjog

Ennek megfelelően a nyilatkozat — joggal való visszaélés címén — a bírósági határozattal nem pótolható. Noha a társasházi alapító okirat módosításához szükséges tulajdonostársi hozzájáruló nyilatkozat bíróság általi pótlásának kizártsága a bírói gyakorlatban az utóbbi időben is számos alkalommal megerősítést nyert BH Már az as években született olyan ítélet, amely arra lehetőség a polgári jogban ismerte el a közös költségek viselése tekintetében az alapító okirat bíróság általi módosításának lehetőségét, hogy a társasház-alapító szerződés a felek között az említett kérdés vonatkozásában kötelmi jellegű tartós jogviszonyt hoz létre BH A bíróság általi módosíthatóságnak azonban lehetőség a polgári jogban is feltétele a jogszabályi kritériumok es Ptk.

Az utóbbi években alkalmanként szintén felbukkan egy-egy olyan bírósági ítélet, amelyben az eljáró bíróság nem zárja ki a tulajdonostárs magatartásának a hozzájáruló nyilatkozat megadásának megtagadása joggal való visszaélésként történő értékelését. Ismert olyan kúriai döntés is, amelynek indokolásában a testület úgy foglalt állást, hogy a társasházi alapító okirat mint szerződés a bíróság által általában ugyan nem módosítható, azonban a konkrét esetben a tulajdonostárs ráépítés folytán történő tulajdonszerzése szükségessé tette az alapító okirat korábbi rendelkezéseinek megváltoztatását, megfelelő kiigazítását, amiről ítéletében a bíróságnak kellett rendelkeznie.

A hivatkozott ítéletek, illetőleg az azok indokolásában megfogalmazott megállapítások mentén arra lehet következtetni, hogy a társasházi alapító okirat bíróság általi módosítása bizonyos különleges körülmények esetén lehetséges.

lehetőség a polgári jogban

Erre tekintettel egyes szerzők szerint az alapító okirat módosításához szükséges jognyilatkozat bíróság általi pótlásának kizártsága kifejezetten logikátlan, és annak főszabálykénti érvényesülése mellett sokkal inkább szükségesnek tartják a szembenálló felek érdekeinek mérlegelését, és ezzel összefüggésben annak lehetővé tételét, hogy az alapító lehetőség a polgári jogban módosításhoz szükséges beleegyezés — kivételes körülmények fennállása esetén — a bíróság által pótolható legyen.

Az új Ptk. A Ptké.

lehetőség a polgári jogban

Az ilyen társaságok A létesítő okirat módosítása a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó döntés, amelyről a legfőbb szerv legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt. Számíthat-e valamiképpen a módosításhoz hozzá nem járuló vagy a döntést késleltető tag mögöttes indoka, egyáltalán felmerülhet-e az, hogy a fél magatartása kimeríti a joggal való visszaélés tényállását?

lehetőség a polgári jogban

A kérdés első látásra különösen érdekesnek tűnt azt figyelembe véve, hogy a létesítő okirat kötelező módosítására irányuló kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmulasztásához a Ptké. Abban az esetben azonban, ha egy adott gazdasági társaság vagy szövetkezet a Ptké.

Formátumok

A kapcsolódó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanakkor egy adott cég működése önmagában még nem tekinthető törvénysértőnek pusztán azért, mert a társasági szerződését nem módosította és nem helyezkedett a Ptk.

Az előbbiekben felvetett kérdésre keresték a választ az eljáró bíróságok a BH A felperes a bt. A felperes szerint az alperes magatartása, amellyel őt a társasági szerződés gazdasági érdekeivel ellentétes módosításának elfogadására kívánta kényszeríteni, jogellenes volt, és egyúttal különös méltánylást igénylő felperesi magánérdeket sértett, amely érdeksérelem elhárítását csak az alperesi jognyilatkozat bíróság általi pótlásában látta.

Az ügyben első fokon eljáró Debreceni Törvényszék és a másodfokon eljáró Lehetőség a polgári jogban Ítélőtábla egyaránt úgy ítélte meg, hogy a bíróság a társasági jogviszonyokba közvetlenül ilyen módon nem avatkozhat be.

5. Az érvénytelenség új szabályai

Ennek elmaradása végső jogkövetkezménye a társaság jogutód nélküli megszűnése. A szavazati arányok és a nyereségfelosztás szabályainak megváltoztatására irányuló alperesi törekvés a felek közötti alkufolyamat része.

lehetőség a polgári jogban

Álláspontja szerint a Ptké. Ítéletének indokolásában a Kúria rögzítette továbbá, hogy a társasági szerződés Ptk. Ilyen döntés hiányában a tagok a társaság jogutód nélküli megszűnéséről dönthetnek, míg lehetőség a polgári jogban az esetben, ha ez utóbbi döntés kapcsán sem jutnak konszenzusra, döntési lehetőségük abban áll, hogy jogkövetkezményként vállalják-e, hogy a társaság megszűntnek nyilvánításra, és az azzal együtt járó kényszertörlési eljárás lefolytatását követően jogutód nélküli törlésre kerüljön.

A testület szerint ezt az álláspontot akkor is irányadónak kell tekinteni, ha a bt.

Szerződésszegés a polgári jogban - Második, átdolgozott kiadás | Wolters Kluwer Webáruház

A Kúria szerint ugyanis nem tekinthető különös méltánylást érdemlő magánérdeket sértő, joggal való visszaélést megvalósító magatartásnak a bt. Lábjegyzetek: [1] Tercsák Tamás: A joggal való visszaélés.

  • Magyar polgári eljárásjog | Digitális Tankönyvtár
  • A bíróság nemcsak a büntetőügyet, a magánjogi jogvitát, a törvényben meghatározott egyéb ügyet és a közigazgatási határozatok törvényességét bírálja el, hanem az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának a megállapításáról is dönt.
  • Jogorvoslati lehetőségek a polgári peres eljárásban - Jogadó Blog
  • Hogyan működnek a mutatók a bináris opciókon
  • Vanília és bináris opciók

ELTE, Budapest, Wolters Kluwer, Budapest, Utolsó hozzáférés: ELTE, Budapest,— A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése A napirenden szereplő kérdések azonban részben olyanok voltak, amelyek nem tűrtek halasztást, és mert a küldöttgyűlés ülésére

Fontos információk