Opciók 60-as évek stratégiája. Magyar Narancs - Külpol - Majdnem rámentünk

opciók 60-as évek stratégiája

Annyi józanság azért volt a felekben, hogy ne melegedjen be túlzottan a hidegháború. A as évek elején két ideges szuperhatalom feszült egymásnak.

A opciók 60-as évek stratégiája Eisenhower-Hruscsov-találkozó keresett idillje már a múlté, ráadásul mindkét fél hamis, sőt kifejezetten hazug kiindulópontból állt bele a megújuló disputákba.

Hruscsov és az végén megválasztott John Kennedy elnök egyaránt külpolitikai csalódások és belpolitikai frusztrációk sorozatát élte át: politikai karrierjük eme szakaszát legfeljebb a pártos, irányított sajtó nevezhette diadalmenetnek opciók 60-as évek stratégiája ilyennel meg kettejük közül csak Hruscsov rendelkezett.

Ott is elég nehéz volt a legjelentősebb szövetségessel, Kínával való keserves szakítást, a szűzföldprogram szörnyűséges kudarcát vagy a katasztrofális termés nyomában fellépő ellátási nehézségeket sikerként beállítani.

Akkor már a Kennedy-kultusz más természetű, sok önkéntest "hasznos hülyét" is alkalmazó gépezete hatékonyabbnak bizonyult - eredményeit még a történelmi Kennedy-portré több rendbéli, mítoszromboló dekonstrukciója sem tudta teljesen kikezdeni. Egy szempontból azonban közös volt kettejük argumentációjának kiindulópontja: mindketten a másik - és egyben saját közvéleményük - opciók 60-as évek stratégiája révén próbáltak a maguk számára a retorikai szinten túlmutató taktikai, sőt stratégiai előnyt kovácsolni.

Hazugok vetélkedője Kennedy már elnökjelöltként is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok hátrányba került a szovjetekkel szemben a rakétaversenyben. Ez nem volt igaz - ám a szovjetek nem opciók 60-as évek stratégiája az amerikai választópolgárok segítségére azzal, hogy az orrukra kössék az igazságot, s megadják interkontinentális vagy középtávolságú rakétáik számát. A kampányban Hruscsov egyértelműen Kennedynek drukkolt - már csak ezért sem állt érdekében leleplezni nyereséges sablon a bináris opciókhoz hazugságait.

Nem opciók 60-as évek stratégiája a szovjeteket ideológiai rokonszenv, a progresszívebb jelöltnek szóló bizalom vezette volna.

opció nincs a pénzben

Kennedyt a Kreml maga Hruscsov is tapasztalatlan, megvezethető és döntésképtelen személynek látta, ezért preferálta a héjának tekintett Nixonnal szemben. Hruscsov más tekintetben is készségesen szekundált Kennedy propagandaszólamainak - például mikor azt állította, hogy a Szovjetunió úgy gyártja a rakétákat, mint más a kolbászt.

Bizonyítási eljárás az ENSZ-ben Az igazság azonban mást mutatott - s bár fejlettebb felderítési módszerei például a U2 kémrepülőgépek ellenére az Egyesült Államok illetékesei sem voltak teljes körű információk birtokában, annyit ők is láttak, hogy Hruscsov alighanem blöfföl.

Majdnem rámentünk

A szovjeteknek ben mindössze 4 interkontinentális ballisztikus rakétájuk volt viszont embert juttattak az űrbe, aminek a propagandahatása felbecsülhetetlen volt. Ez a szám a következő évben a megfeszített tempójú rakétaépítési kampánynak köszönhetően felszaladt néhány tucatnyira, de maximum re, ám a megbízhatóságuk sok kívánnivalót hagyott maga után. A szovjetek még mindig inkább hagyatkozhattak volna stratégiai bombázóikra, ha egy opciók 60-as évek stratégiája konfliktusban az Egyesült Államok területét óhajtották volna támadni - csakhogy ebben a fegyvernemben is az amerikaiak voltak fölényben.

Az Egyesült Államoknak ben mintegy interkontinentális ballisztikus rakétája állt bevetésre készen hála Wernher von Braun és munkatársai áldozatos munkájánakés gyártókapacitása gyakorlatilag korlátlan volt. Az opciók 60-as évek stratégiája arzenálba tartoztak még a tengeralattjáróról indítható, nagy hatótávolságú Polaris rakéták is a kilométeres röptávú eszközöket az USA nyolc erre alkalmas tengeri járműről küldhette volna rá a Szovjetunióra.

Moszkva ezzel szemben csupán nagyszámú közepes hatótávolságú kereskedési programok bízhatott - ezekkel viszont legfeljebb Amerika nyugat-európai szövetségeseit meg az egykori orosz gyarmat Alaszkát érhette volna el.

Hruscsov igenis tudta, hogy a Szovjetunió hátrányban van a rakétafegyverzet terén, miként azt is, hogy az Egyesült Államok Jupiter-típusú közepes kilométeres hatótávolságú rakétafegyvereket helyezett el úgyszólván a küszöbe előtt: Törökországban és Olaszországban is.

Hol nőnek a pálmák Az így halmozódó hátrányok kiegyenlítésére ötölte ki Hruscsov és stábja azt a huszáros lépést, hogy telepítsenek ők is közepes hatótávolságú rakétákat friss szövetségesük, Kuba területére - mondanunk sem kell, a Castro-rezsim nagy opciók 60-as évek stratégiája. Mindennek lett volna egy olyan értelmezése is, hogy a Szovjetunió Kuba területi integritását védi az újabb agresszióval szemben - az előző évben zajlott le a kubai emigránsok CIA-támogatású, ám balsikerű Disznó-öbölbeli inváziója.

Hruscsovnak azonban ennél nagyralátóbb és vakmerőbb terve is volt.

A rakétatelepítésnek jelentős zsarolási potenciált tulajdonított, s vele a legfájdalmasabb tüskét szerette volna kihúzni az orosz impérium oldalából: az NDK-ba ékelődött enklávét, Nyugat-Berlint akarta megszerezni. Ebből a szempontból egyáltalán nem zavarta a Szovjetuniót a "lebukás". Egy U2-s felderítő repülőgép már augusztusában felfedezte a S Dvina típusú szovjet légvédelmi rakéták kilövőhelyeit - ezek meg a szintén leleplezett MiGes vadászgépek és az Ilas vadászbombázók a közép- és nagy hatótávolságú, nukleáris töltetet hordozó rakéták védelmét szolgálták volna.

Az amerikaiak először diplomáciai úton vonták felelősségre a szovjeteket, ám ők körömszakadtáig tagadtak. A szovjetek saját játszmája korántsem értelmezhető anélkül, hogy tudnánk: mind a Disznó-öbölbéli akció erélytelen kezeléséből, mind az es berlini krízis, a fal felhúzásának amerikai visszhangjából azt a következtetést vonták le, hogy Kennedy és kormánya határozatlan, és könnyen enged a zsarolásnak - csak az erő nyelvén kell beszélni vele.

  1. Hírkereskedési stratégiák bináris opciók
  2. Döntéselmélet | Digitális Tankönyvtár
  3. Hogyan lehet meghatározni a bináris opciók globális trendjét

Ezért szeptemberében hajón megérkeztek Kubába az R Dvina típusú közepes, és az R Csuszovaja típusú nagy hatótávolságú rakétákilletve kilométeres hatótávolsággal. A szovjetek felépítettek kilenc kilövőállást - hatot az előbbiek, hármat az utóbbiak részére. Ezekkel az eszközökkel az Egyesült Államok teljes szárazföldi területe elérhető lett volna, ráadásul az oroszok nem szándékoztak opciók 60-as évek stratégiája összesen 40 kilövőállást építettek volna.

A fekete szombatig Ám e ponton a Kennedy-adminisztráció besokallt. Miután sorra érkeztek Miamiba a kubai polgári lakosságtól származó információk, bevetették a U2 kémrepülőgépeket és nehogy egy szovjet légelhárító SAM-rakéta akár csak egyet is leszedjen közülük, elővették a frissen rendszerbe állított Corona kémműholdakat is. Október finmax típusú opciók reggel már elegendő bizonyítékuk volt ahhoz, hogy a válaszon kezdjenek gondolkodni, jóllehet a közvéleményt Kennedy nevezetes október i beszédéig nem tájékoztatták semmiről.

hogyan lehet nagy és könnyű pénzt keresni

Sőt, e titkolózás miatt az október i Kennedy- Gromiko-találkozón sem szembesítették a szovjet külügyminisztert a cáfolhatatlan bizonyítékokkal, így zavartalanul hazudhatta: a Kubába telepített szovjet fegyverek pusztán védelmi célokat szolgálnak.

A Kennedy-kormányzat a teljes semmittevéstől Kuba lerohanásáig számos lehetőséget vett számba, ám közülük csak a stratégiai bombázás és a tengeri blokád lehetősége maradt meg. Az előbbit végül azzal opciók 60-as évek stratégiája el Kennedy, hogy ez ürügyet kínálna az oroszoknak Nyugat-Berlin lerohanására.

Kennedy így október én az utóbbit jelentette be - és ezzel megkezdődött a krízis félig-meddig nyilvános szakasza. Miközben a tengeri blokád ténylegesen bezáródott Kuba körül, Hruscsov október án nyilvános üzenetet intézett Kennedyhez, amelyben ugyan megértését hangoztatta amiatt, hogy az elnök aggódik országa biztonságáért, ám ugyanezt a biztonságot igényelte Kuba számára is.

Nehezményezte, hogy az Egyesült Államok rakétafegyverek sokaságát helyezte el a keleti blokk köré font támaszpontgyűrűben - amit, különösen a későbbi kompromisszum ismeretében, alig rejtett igénybejelentésként is lehet értelmezni.

Jellemző, hogy két nappal korábban kelt két - korántsem nyilvános - távirata egyikében azzal fenyegetőzött, hogy az amerikai "kalózakció" könnyen háborúhoz vezethet, míg a másikban a szovjet igények higgadt mérlegelésére szólított fel. Mindeközben számos világpolitikai aktor hallatta hangját, jórészt kéretlenül. A Zsenmin Zsipao szerint például millió kínai férfi és nő állt Kuba mellett, míg Che Guevara úgy vélekedett, hogy a Kuba elleni közvetlen amerikai agresszió nukleáris háborút jelentene - amit a jeles hivatásos forradalmár szerint az amcsik el is veszítenének.

Che lelkesítő blöffjét természetesen árnyalja az a tény, hogy maguknak az amerikaiaknak is számolniuk kellett azzal, mennyiben borítja fel az addigi, korántsem egyensúlyi szituációt a szovjetek rakétatelepítése. Előtte ugyanis az amerikaiak működőképes nukleáris robbanófejjel rendelkeztek, míg a szovjetek mindössze zal, s ez a szám most hirtelen re nőtt.

A két fél megbízottai már javában tárgyaltak egy washingtoni kínai étteremben, miközben a konfliktus - meglehet, nem is csak látszólag - tovább élesedett. Egy szovjet légvédelmi rakéta leszedett egy Kuba fölé repülő U2-t, amelynek pilótája, Rudolf Anderson őrnagy életét vesztette. Ugyanezen a napon a Fehér Ház által csak fekete szombatnak nevezett október én az amerikai hadiflotta mélységi rombolóeszközöket vetett be egy blokádsértő szovjet tengeralattjáró ellen, amelynek parancsa volt arra, hogy ilyen eszköztől származó sérülés opciók 60-as évek stratégiája vesse be nukleáris fejjel ellátott torpedóit.

A konfliktus eszkalációja itt tényleg azon múlott, hogy az opciók 60-as évek stratégiája szovjet tengerésztiszt jegyezzük meg a nevét: Vaszilij Arhipov egyetértése híján nem jött létre a kilövéshez szükséges konszenzus.

Október án azután a laikusok számára kissé váratlanul Hruscsov rádióüzenetben jelentette be, hogy miután a szovjet fél már korábban felhagyott a rakétakilövő bázisok további létesítésével Kubában, utasítást adott az eddigiek felszámolására, és a rakéták visszahajózására a Szovjetunióba. Kennedy válaszlevelében üdvözölte e lépést, és biztosította a szovjet felet arról, hogy az Egyesült Államok kormánya biztosítja a kubai határok sérthetetlenségét, és nem avatkozik be Kuba belügyeibe; ha pedig megbizonyosodik a szovjet fél szándékainak őszinteségéről is, úgy rögvest véget vet a Kuba elleni blokádnak.

A kompromisszumot segítette, hogy a szovjetek végső soron csupán nyomásgyakorlásnak szánták a rakétatelepítést, az amerikaiak pedig nem ragaszkodtak az elavultnak tekintett törökországi és olaszországi Jupiter rakétáikhoz. A megegyezés informális záradéka szerint a rákövetkező évben le is szerelték őket.

A Kennedy-adminisztráció sem akarta már lerohanni Kubát - amennyiben területén már nincsenek szovjet rakétabázisok. Végül többszöri sikeres felderítési kontroll után november án ért véget formálisan is a tengeri zár, s ezután nem sokkal hozták létre a Washington és Moszkva közötti forró drótot, a hasonló konfliktusok gyorsabb elsimítására. Ki mit nyert, ki mit vesztett?

Hírközlés, monitorrendszer Vállalati információs rendszer Az üzleti életben stratégiaalkotáson egy már kitűzött misszióhoz vagy célhoz vezető alternatív utak meghatározása és értékelése, valamint a követendő alternatíva kiválasztását, részletes kidolgozását értjük. Ezek között választunk a stratégiai döntéssel. A stratégia azokat az alapvető lépéseket tartalmazza, amelyeket a vezetőknek meg kell tenni a célok megvalósítása érdekében.

A szovjetek ugyan nem jutottak el odáig, hogy Berlinre alkudhassanak, de Kuba megmaradt befolyási övezetükben, és sikerült csökkenteni a Szovjetunióra meredő robbanófejek számát is - még ha ez inkább pszichológiai sikernek tekinthető is csupán. A kubai rakétákat kénytelenek voltak leszerelni - ám ez csak akkor tekinthető kudarcnak, ha eltekintünk attól az értelmezéstől, hogy telepítésüket is csak nyomásgyakorlásnak, afféle blöffnek szánták.

Magyar Narancs - Külpol - Majdnem rámentünk

Az amerikaiak elérték a rakéták leszerelését, lehet pénzt keresni tik tok-ban Nyugat-Berlin státusa sem került veszélybe - ezért cserébe csupán elavult rakétákat kellett beáldozniuk.

No meg lemondani Kubáról, amely azóta sem került vissza a nyugati világ befolyási övezetébe.

bináris opciós kereskedés hol jobb a kereskedés

Márpedig a szigetország, bár többé nem jelentett közvetlen katonai fenyegetést, opciók 60-as évek stratégiája és szimbolikusan is a baloldali "felforgatás", a kommunista diverzió központja maradt Latin-Amerikában. Castro maga nem volt teljesen elégedett a konfliktus végkimenetelével: kihagyták a rendezésből, ráadásul Guantánamo státusa sem került szóba.

De bárhogy is tekintettek kötélhúzásuk eredményére, annak sem Hruscsov, sem Kennedy nem örülhetett sokáig - hamarosan meghátrálással vádolták őket ellenfeleik, sőt munkatársaik is kit nyíltan, kit titokbanamihez persze hozzájárult, hogy egyikük sem teríthette ki teljesen a kártyáit. Az amerikai elnököt alig egy évvel a blokád feloldása után éri halálos lövés Dallasban - a máig terjedő, habár nem túl megalapozott legenda szerint a kubai kudarcoktól sem függetlenül.

Hruscsovot októberében ehhez képest csak elzavarják elvtársai - pedig az ominózus Lenin-vicc szerint még más opciók is akadtak volna

Fontos információk